+36706502709 kata@21nap.hu
Oldal kiválasztása

28

MÁJ, 2018

Az van, hogy nem sikerült a minden nap. Sok sikerült, de nem minden.

Nagyon érdekes volt ez a hónap. Az élet valahogy extrán lódította a nyakamba a feladatokat, miközben extra sok energiát is adott.

Ennek eredménye az, hogy nem roppantam bele a rengeteg feladatba, de piszkosul megéreztem.

Többek között abban, hogy eljött az a nap is, amikor ténylegesen az amúgy is kevés alvásból, netán a fürdési időből kellett volna még elvenni, ami nem ment.

Volt sok olyan alkalom, amikor a feszített menet ellenére ment a kihívás, sőt!

Volt olyan, hogy épp csak annyit tudtam megtenni, hogy megnéztem a leveleket, írtam egy posztot, csináltam egy-két fotót, felhívtam egy elszánt vevőt, aki karkötőt rendelt. De minden nap tudtam foglalkozni a feladataimmal.

Nagyon nehéz volt ezeket is sikernek elkönyvelni. Mert sajnos még mindig azon kapom magam, hogy perfekcionista vagyok. Nem elégszem meg a szituációból legjobban megvalósítható verzióval, hanem hajlamos vagyok azt képzelni, hogy adott helyzeten felül vannak rejtett forrásaim, amiket ha bedobok, lekvárból is kacsalábon forgó kastélyt építek.

Pedig nincs. És én ezt még mindig elfelejtem.

Ezért esik nehezemre a kicsit értékelni. Most is értékeltem. Mert tudtam, hogy azon a napon az, amennyit megtettem az a max volt. És ha csak egy porszem is volt a szememben, el kellett fogadnom, hogy pont annyival több, mint a semmi.

Viszont eljött a kihívás vége felé a sakk-matt nap. Amiből nem az a tanulság, hogy legközelebb gyorsabban kell reggelizni, vagy még kevesebbet aludni, hanem az, hogy ez már életmód kérdés.

Amikor tényleg ANNYIRA nincs időd, akkor az életmódoddal van gond.

Megismétlen. Amikor tényleg ANNYIRA nincs időd, akkor az életmódoddal van gond.

Megoldás: faragni azon a szokáson, ami gátolja azt, hogy új szokásod legyen. Faramuci helyzet, de úgy fest, most elsősorban nem azon kell dolgoznom, hogy minden nap szembe nézzek a félelmetes feladatokkal, hanem hogy tudatosan időt teremtsek rá. Nem szakítsak, nem lecsípjek, hanem teremtsek.

Ez ugyanis nem velünk történik, hanem mi csináljuk.

Na ez kihívás most. De nagyon.

Szóval foglalkozom a vállalkozásom mumusaival minden áldott (és áldatlan) nap – kihívás reloaded.

És nem keseredem el a májusi bukáson. Ugyanis így sokkal többet foglalkoztam azzal, amit amúgy simán halogatnék. A karkötő piszkosul hasznos volt.

Írd és mondd többnyire azt sem tudtam hol áll a fejem, simán kimentem a kutyával sétálni nyakörv és póráz nélkül. Persze észrevettem a kapuban, és orvosoltam a dolgot, de azt hiszem, tudod, miről beszélek. Van az a szint, amikor jó, hogy a fejed a nyakadon van, különben azt is elhagynád.

Tök jól berögzült már az a szokásom, hogy este fürdésnél leveszem a karkötőt, reggel pedig léptetek egyet rajta, mielőtt felvenném. Ez most is automata üzemmódban így ment. És nagyon jó, hogy ott volt és láttam. És nagyon rossz volt így látni a csuklómon aznap, amikor tudtam, hogy most bukom el. Mert ezer más dolgot szerveztem az egyébként is zsúfolt napra. De pontosan szembesültem magammal.

Tanulság levonva, jöhet a level 2.

Első kézből szeretnél értesülni a hírekről? Iratkozz fel kicsit sem szokványos hírleveleimre.

A Titi Leather 21 Adatkezelési Szabályzatát ide kattintva tudod elolvasni.

Ha csak az e-mail címed adod meg és nem töltöd ki a többi mezőt, akkor sajnos nem tudok egy levelet se küldeni neked, mert minden levelemben van a hasznos infó mellett marketing célú üzenet is. Köszönöm megértésed!

KARKÖTŐK
Mi az a 21 napos karkötő?
KI BESZÉL ITT?
Hogyan jutottam idáig?
MIT TUDSZ MÉG?
Ínyenc vagy? Nézd meg miket rejtegetek még.